Minden, amit csak tudni szeretnél Kilian 26 órás rekordmászásának történetéről az 5100 méteren fekvő alaptábortól egészen a 8848 méteres csúcsig, ahogy azt a Suunto-nak elmesélte, közvetlenül Európába való visszatérése után.

“Rendkívül érdekes volt úgy tekintenem a Himalájára és az Everestre mint akárcsak az Alpok hegyeire. Az alaptáborban összepakoltam mindazt a felszerelést, amire csak szükségem volt, összeállítottam egy nagyságrendileg hét kilós hátizsákot a csúcstámadáshoz és belefutottam az éjszakába. Egész éjszaka és nappal folyamatosan mozgásban és futásban voltam a gerincen, amikor elértem a csúcsot akkor pedig éjszaka volt újfent. Elmondhatatlanul jó érzés volt a világon egyedüliként fent lennem a csúcson.”-nyilatkozta Kilian.

kilian-second-everest-summit

Az első mászást Kilian az 5100 méteren fekvő, az ősi Rongbuk kolostor szomszédságában található alaptáborból kezdte és eleinte minden a terv szerint is haladt, azonban 7500 méteren komoly gyomorproblémák kezdték el kínozni, amelyek jelentősen lelassították és gyakori megállásokra kényszerítették. “Nem éreztem jól magam és rendkívül lassan haladtam. Pár méterenként meg kellett állnom hányni. Ettől függetlenül a magassággal nem volt problémám, ezért a folytatás mellett döntöttem. Amikor visszatértem az előtolt alaptáborba, azonnal úgy döntöttem, hogy nekivágok megint a csúcstámadásnak, ha elég jól érzem magam hozzá” – mondta Kilian az első, egészségügyi problémái miatt a saját mércéje szerint nem száz százalékosan teljesített rekordkísérletéről.

És Kilian, igazi sportemberi nagyságról tanúságot téve meg is csinálta! Mindössze hat nappal később az előretolt alaptáborból megmászta a Mount Everestet oxigénpalack és előre kifeszített kötelek igénybevétele nélkül (kis túlzással felfutott a csúcsig). Az időjárás az első kísérletéhez képest nagyságrendekkel rosszabbra fordult, hidegebb és szelesebb körülmények között kellett haladnia, a csúcson ráadásul hóesés is nehezítette a dolgát. Este kilenckor közelítette meg a csúcsot az Everest északi falán keresztül úgy, hogy hajnali kettőkor hagyta el a 6400 méteren fekvő előretolt alaptábort. A csúcsra a “normál” úton jutott fel lassú, de folyamatos tempóban. A haladását leginkább akadályozó tényezőnek az extrém szeles időjárást tartotta később visszaemlékezve. A körülmények aztán az éjszaka beálltával javultak valamelyest és indulását követően, 28 óra és 30 perc elteltével visszatért a csúcsról az alaptáborba.

“Némileg fáradtnak éreztem magam az első mászás után, de a tudat, hogy ezeket a nagy csúcsokat akár egymást követő napokon is megmászhatom, jóleső érzéssel töltött el. Számos aktivitásra nyújtanak lehetőséget ezek a hegyek és nem csak a klasszikus egy-csúcs-egy hónap nagy expedíciók keretében. Nagyon szeles volt a csúcson, ráadásul havazott is, de ettől függetlenül ez is hihetetlen pillanat volt.”

A két egymást követő mászás Kilian “Summits of My Life” projektjének volt a része, annak a projektnek, amelynek keretében a világ talán legikonikusabb csúcsin állított be már eddig is számos sebességi rekordot. 2012-ben kezdődött a Mont Blanc mászással, azóta ezt követték rekordok Európában, Észak-Amerikában (Denali) és Dél-Amerikában (Aconauga) egyaránt. Tavaly egyszer már megpróbálkozott az Everest megmászásával is, de akkor a mostoha időjárási körülmények a terv meghiúsulását eredményezték. Idén viszont sikerrel járt és elmondhatja magáról, nála gyorsabban még senki emberfia nem járta meg a világ legmagasabb pontját alaptábortól alaptáborig.

A cikk alapját képező cikkek angol eredetije itt és itt található meg a Suunto-nak köszönhetően, a fordítás a saját munkánk.